Évforduló: harmadszor is csúcsra értek pólósaink

Jóllehet még egy év van hátra, már mi is a londoni olimpia lázában égünk, ennek kapcsán nemcsak előre, hanem vissza is tekintünk a magyarok szereplésére. Mivel a legtöbb nyári olimpiát  augusztus hónapban rendezik, az elkövetkezendő napokban számos magyar olimpiai bajnoki cím évfordulóját ünnepelhetjük. 2008. augusztus 24-én Pekingben a férfi vízilabda válogatott lett olimpiai bajnok.

2000, Sydney. Esélyesek voltunk az aranyra?
Igen. Az azt megelőző években kétszer nyertünk Eb-t, egyszer döntőt játszottunk a világbajnokságon, az a minimum, hogy (az egyik) esélyesnek számítottunk. A jugókkal kétszer is megmérkőzve, de végül a döntőben az oroszok ellen brillírozva nyertünk.

2004, Athén. Esélyesek voltunk az aranyra?
Igen, mi az hogy! Mi voltunk az olimpiai bajnoki cím védői és a regnáló világbajnokok, egyszerűen nem lehetett, hogy ne mi nyerjünk ismét, az a garnitúra duzzadt az önbizalomtól. A döntőben a magyar sporttörténelem egyik legfényesebb sikerét arattuk a szerbek ellen, és hátrányból szereztük meg, ami a miénk.

2008, Peking. Esélyesek voltunk az aranyra?
Hazudnánk, ha nemet írnánk, de… A címvédő jogán elvárhattuk a korábbi eredményeket Kásáséktól, de a 2004-es athéni döntő óta nem tudott világversenyt nyerni a magyar válogatott. Persze, ez nem skandalum, mert hát hány (csapat)sportágban elfogadnánk négy év alatt hat ezüstérmet és egy bronzérmet. De vízilabdában más a helyzet, ez a mi sportunk, itt nekünk kell nyerni. 2004 és 2008 között viszont ez nem ment. Amikor döntőztünk egy kivételével mindig a szerbektől kaptunk ki (ismerős az ekkor elterjedt szerbfóbia szó?), a 2007-es vb-döntőben a horvátoktól. Hozzájuk csatlakozott még (persze politikai értelemben inkább kivált Szerbia-Montenegróból) Montenegró, amely első világversenyén rögtön Európa-bajnok lett az olimpia évében, nem lehetett leírni a spanyolokat sem, az amerikaiakról pedig nem tudtuk, milyen erősek. Így készültünk tehát Pekingre: tobzódó kihívókkal, és a megszokott sikerélmények híján.

Kemény Dénest viszont a szurkolók hiányérzete különösebben nem izgatta, ő mindig az „olimpiára készülünk” jelmondattal zárta le a megelőző évek világversenyeit. Igaza lett. Pekingben a montenegróiakkal játszottuk a nyitómeccset, 10-10 lett a vége és biztató jeleket láthattunk. A folytatásban a görögöket, a spanyolokat, az ausztrálokat és a kanadaiakat is legyőzve bejutottunk az elődöntőbe, ahol ismét a montenegróiak jöttek szembe velünk, és a helyzet Sydney-t idézte. Délszláv ellenfél ellen Kemény Dénes ismét zseniálisat húzott: Szécsi helyett csereként beállította a torna előtt a válogatottba ismét behívott Gergely Istvánt, aki büntetőt is védett. Az őrült izgalmak közepette 9-9-ig együtt haladtak a csapatok, majd az addig haloványan teljesítő Kásás egy furcsa figura végén centerből gólt dobott, Varga Dániel bombájával pedig végleg mattot kapott az Európa-bajnok.

A másik elődöntőben az Egyesült Államok óriási meglepetésre 10-5-re megverte Szerbiát, így nekünk a döntőben már arra kellett koncentrálnunk, hogy az USA ellen ne bízzuk el magunkat, és ne kerüljön porszem a gépezetbe. Nem került, a finálé is kis híján Sydney-t idézte, bár a 14-10-es eredmény nem is tükrözi hűen a két csapat közötti különbséget. Jutalomjáték volt ez a javából, mert bár sem a szerbekkel, sem a horvátokkal nem kellett megmérkőznünk, veretlenül lettünk aranyérmesek. Csoportgyőztesként élből elődöntősök voltunk, az utolsó két meccsen pedig zsigerből kidomborodtak játékunkon azok az elemek, amiket csak mi tudunk a pólóban. A megelőző évek böjtjét, sikeréhségét egy hatalmas lakomával csillapítottuk. Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán pedig harmadik olimpiai aranyával Gyarmati Dezső és Kárpáti György (na meg még három brit) mellé felzárkózott az olimpiai örökrangsorban.

MEZEI DÁNIEL KOMMENTÁLÁSÁVAL MAGYAR NYELVŰ VIDEÓ A DÖNTŐRŐL ITT!

- avagy: "Kedves nézőink, vezetünk öt góóóólllllaaaaaaaaaaaaaaaal!"

Angol nyelvű itt:

Szólj hozzá! a

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.