Legyőzheti-e a fehér ember Usain Boltot?
Szombaton az atlétikai vb slágerszáma a férfi 200 méter lesz, amelyen egy fehér bőrű francia jutott a legjobb idővel a döntőbe – Usain Bolt előtt. De vajon nyerhet-e?
Christophe Lemaitre örökre beírta magát az atlétika aranykönyvébe, mint „az első fehér ember, aki 10 másodpercen belül futotta a 100 métert". Érdekesség, hogy az elsőséget az időmérésnek is köszönheti, ugyanis egy lengyel fickó, bizonyos Marian Woronin 1984-ben 10,00-t futott, illetve a hivatalos, ezredmásodpercre pontos mérés szerint 9,992-t, ám atlétikában 9,99-nek a 9,981-9,990 közötti idők számítanak, Woronin ideje pedig a fölfelé kerekítés szabályai szerint már „csak" 10,00-t ért. Így aztán Lemaitre-é a dicsőség, sőt, pénteken azzal a tudattal léphet pályára a 200 méteres döntőben, hogy a legjobb idővel, 20,17-tel kvalifikálta magát, ami alig marad el egyéni csúcsától (Bolt egy röhögve futott 20,31-gyel lett finalista).
Délibábokat persze nem feltétlenül kell kergetnie, a nyolcas mezőnyben az övé a leggyengébb egyéni rekord, Boltról pedig tudjuk, hogy 19,19-cel tartja a világcsúcsot, ha nem ugrik ki, és csak kicsit is komolyan veszi a versenyt, akkor könnyedén győznie kell.
Lemaitre persze hegyezheti magát, a dobogóra föl is férhet, és már ezzel is komoly bravúrt hajtana végre. 100 méteren negyedik lett, ami nem színes bőrű sprintertől óriási szó - hasonló bravúrt eddig csak a brit Allan Wells (1983) és a magyar(!) Kovács Attila tudott bemutatni, utóbbi 1987-ben ötödikként ért célba százon, ám Ben Johnson eredményének törlése miatt vb-negyediknek mondhatja magát. Az olimpiák történetében a moszkvai olimpián brit arany és bolgár bronz született, de ha ezt a bojkottól sújtott versenyt nem tekintjük, akkor az utolsó, fehér atléta által szerzett érem Valerij Borzové, aki 1972-es müncheni győzelme után négy évvel Montréalban bronzérmes lett.
Kétszázon az éremszerzésre már több példa is akad a vb-ken. Az olasz Mennea sokáig a világcsúcsot is tartotta, 1983-ban a harmadik helyen végzett, 1987-ben a francia Gilles Quénéhervé ezüstérmes lett, 2001-ben a görög Kenterisz győzött (hogy mekkora szteroid-adaggal, azt már soha nem tudjuk meg, mivel az athéni olimpia előtt elmenekült a doppingellenőrök elől).
Mielőtt bárki is rasszizmussal vádolna, inkább különlegesség, ha nem színes bőrű atléta sikereket képes elérni, hiszen a karibiak, az afroamerikaiak és az afrikaiak izomzata, felépítése egyszerűen gyorsaságra kódolt. Hogy Lemaitre minek köszönheti különleges gyorsaságát, nem tudjuk, de 9,92-es egyéni csúcsa százon bámulatos idő, ráadásul már hétszer került a bűvös határ alá, ami nem lehet véletlen. Kétszázon még nem számít a legjobbak közé, bár Európa-bajnok, de a 20 másodperces álomhatártól messze jár. Lehet, hogy csak a szombati döntő végéig.
Lemaitre elődöntője 200-on a vb-n:
… és Bolté:
Lemaitre 9,92-e 100 méteren:
... és az Európa-bajnoki cím 200-on:
9 komment a
Címkék: atlétika
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2011.09.03. 10:32:16
közlekedési bűnöző (törölt) 2011.09.03. 10:58:24
EPO-nak hívják a cuccost, igaz a boxosok is nyomatják valószínűleg.
Waldi! 2011.09.03. 11:09:38
Mivel az afrikai feketek a legosibb rasz, ezert genetikailag joval valtozatosabbak, mint a 60 ezer eve Afrikabol elvandorolt osszes tobbi nepcsoport es ezen a 4 % neandervolgyi genunk sem segit. Meg az a szerencse, hogy nem el minden sportagra a tobbi embernel joval alkalmasabb nep Afrikaban.
2011.09.03. 11:31:11
Ha mindenki használja, akkor a többi fehér is ugye. És hozzájuk képest Lemaitre sokkal gyorsabb. És ez volt a "különleges" lényege.
Magyarul az EPO-nak ehhez semmi köze.
A cikkírónak:
Annak meg semmi jelentősége, hogy jobb időt futott Boltnál. Bolt tizedeket hagyott ott, mikor szemmel láthatólag kiengedett a végén. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen trivialitásokra miért nem lehet ügyelni.
mook 2011.09.03. 11:42:27
www.bbc.co.uk/news/magazine-14679657
KenSentMe 2011.09.03. 12:11:18
en.wikipedia.org/wiki/10-second_barrier
lehet, hogy a rasszok közötti különbséget hangsúlyozni csúnya és politikailag nem korrekt dolog, de azért elgondolkodtató, hogy míg összesen 80-an futották le 10 másodpercen belül a 100 métert, addig ezek között 78 negró van, 1 db. fehér ember és egy darab aboriginál (ha emlékezetem nem csal, és Patrick Johnson tényleg az .. egy félmilliós populációjú rasszban is lehet annyira gyors embert találni, mint a világ összes europid embere között) ..
most az, hogy hányan futottak 10,00 és 9,99 között, az hadd ne számítson már, nyilván ha az ilyen negrókat is belevennénk a számításba, akkor az arány hasonló maradna..
78:1 .. lehet, hogy sok más tényező is van, ami a szegény fiatal feketéket a sportolás felé orientálja, de nehéz arra gondolni, hogy e mögött a durva arány mögött semmi genetika nincs.
közlekedési bűnöző (törölt) 2011.09.03. 12:28:45
Magyarul az EPO-nak ehhez semmi köze."
Már hogyne lenne. Mindenki használja, de nem mindenki bukik le. Akinek több pénz áll rendelkezésére, az a WADA előtt jár.
Ettől függetlenül persze edzeni is kell és tisztában vagyok azzal is, hogyha én kezdenék el EPO-zni, akkor nem gyorsabb lennék, hanem valszeg halott. A kommentemmel csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a pénzt (sajnos) már a nem technikai jellegű sportokból sem lehet száműzni. ---> lásd pl. még cápahurha.
közlekedési bűnöző (törölt) 2011.09.03. 12:34:44
bubo cupropenis 2011.09.03. 12:54:57
Nem is arról van szó, hogy az átlagembernél a dopping miatt lennének képesek sokkal gyorsabban futni, hanem arról, hogy egymástól, a legjobbakat a legjobbak legjobbjaitól a dopping beállítása különbözteti meg. Egy magyar futó szétedzheti magát, szedhetne bármennyi doppingot, akkor sem vehetné fel velük a versenyt, de két ilyen csúcstenyésztett fekete közt, ahol pár századmásodperc dönt, ott azt a kicsi pluszt pont az jelentheti, hogy az egyiknek az orvosai jobban állították be a doppingját. És a lebukás elkerülése is nagyrészt a megfelelő orvosi segítségen múlik.
Semelyik sport nem mentes a doppingtól ma már. Kerékpár, úszás, atlétika, küzdősportok, labdasportok, lövészsportok. Mindnek megvan a maga jellegzetes szere és a trükkjei.
Az amatőr body buliderek közt is teljesen elterjedt, hogy szúrják magukat, még vastagon pénzelt profinak sem kell lenni ehhez.
Egyáltalán mi abban a jó, hogy valaki 10 alatt futja a száz métert? Pénzt kap érte, a sok behergelt TV néző meg nézi. És? Változik az életük ettől? Nem.