2011.07.15. 10:49, Írta: MatthiasHüvelyk

Vízilabdában mi vagyunk a császárok

A szombaton rajtoló sanghaji vizes-vb a Kemény-éra 16. nagy világversenye lesz a magyar vízilabda-válogatott életében. Az elmúlt másfél évtizedbe négy világbajnoki, három olimpiai és két Európa-bajnoki döntő is belefért – volt miből szemezgetni tehát, amikor kiválogattuk az utóbbi évek legmeghatározóbb tornáit.

1997, Európa-bajnokság, Sevilla
Abban, hogy a címben leírt mondatot a magunkénak érezzük, elévülhetetlen szerepe van Kemény Dénesnek és az általa a válogatott élén képviselt szemléletnek. Ezzel először az 1997-es Eb-n találkozhattunk, és ez volt a fordulat éve. A magyar válogatott korábban hosszú-hosszú évekig nem nyert aranyérmet (1977-ben Jönköpigben lett Európa-bajnok), de a Kiss Gergellyel, Molnár Tamással, Steinmetz Barnabással, Székely Bulcsúval vagy Vári Attilával az érem nélkül zárt atlantai olimpia után felfrissített csapat megtörte az átkot. A mieink az Eb-n két döntetlennel, de veretlenül zárták a csoportot, az elődöntőben az oroszokat is megverték, hogy aztán a modernkori vízilabdázás legképtelenebb eredményével megverjék a döntőben a jugókat is. A 3-2-vel végződő meccs mindhárom magyar gólját Kásás Tamás dobta, valahogy így:

1998, Világbajnokság, Perth
Szinte az Eb-győztes csapattal vágtunk neki az ausztráliai vb-nek, és a válogatott újra megtört egy átkot, egy 16 éveset. Ennyit kellett ugyanis arra várni, hogy ismét vb-döntőben lássuk a válogatottat. A csoportot a jugoszlávok előtt (őket 7-5-re verve) hibátlanul behúztuk, majd a középdöntőben csak az oroszoktól kaptunk ki, de így is megnyertük a hatost és elődöntőt játszhattunk. Ott a meglepetéscsapat ausztrálok nem okoztak nekünk különösebb gondot, nem úgy a döntőben a spanyolok. A fináléban nem tudtunk kifogni az ellenfél korszakos egyéniségű kapusán, Jesus Rollán-on, így a 6-4-es vereséggel be kellett érnünk az ezüsttel.

2000, Olimpia, Sydney
Benedek Tibor ekkor már ott volt a csapatban, holott egy évvel azelőtt nélküle nyert Firenzében újra Eb-t a Kemény-csapat - a csapatkapitánynak az emlékezetes doppingvétség miatt felfüggesztették játékjogát. Sydney-be két Eb-sikerrel a háta mögött esélyesként érkezett a magyar válogatott, de a csoportmeccsek során a harmadik negyedben többször is dadogott a játékunk, és előbb a horvátoktól (7-8), majd a jugóktól (9-10) is kikaptunk. A negyeddöntőben az olaszokat magabiztosan vertük, majd jöttek ismét a jugoszlávok – és az olimpiát valószínűleg itt nyertük meg. Úgy nyertünk 8-7-re, hogy Kemény Dénes lecserélte a magához képest formán kívül védő Kószt, és behozta helyére az akkor még tapasztalatlan Szécsit. Szecska kivédte Vujasinovicsék szemét, mi 1976 után ismét olimpiai döntőbe jutottunk, és ha már ott voltunk, örömjátékkal 13-6-ra vízbe döngöltük az elődöntőben hirtelen halálban győző oroszokat, Benedek négyet vágott, Kiss és Vári pedig felejthetetlen gólokat vágott. Valahogy így:

2003, Világbajnokság, Barcelona
A válogatott 1999-ben megnyerte a Világkupát, így már csak egy cím maradt hátra, amit nem hódítottak el a Kemény Legények. A vb-cím aztán egy fantasztikus hangulatú döntőben dőlt el a javunkra. A történetük legjobb világbajnokságát teljesítő görögöket már az elődöntőben is hosszabbításban vertük, a fináléra aztán csak fokozódott az őrület. Az olaszok ellen az első és harmadik negyedet 2-1-re nyertük, a másodikat és a negyediket viszont egyaránt 3-2-re elvesztettük. Jöhetett a hosszabbítás, de ott már nem volt ellenfelünk az olasz csapat: Madaras az utolsó felvonásban eldöntötte a vb-döntőt, amit Kiss Gergő négyméterese csak tetőzött, így 11-9-es végeredménnyel felülhettünk a világ tetejére. Ezzel a címmel érte el azt Kásás Tamás, hogy a világon egyedüliként minden létező címet begyűjtött, amit vízilabdában csak lehet.

2004, Olimpia, Athén
Hát, ha lehetett fokozni a vb-döntő izgalmait, azt az athéni döntőben megtették Birosék. Elsőszámú favoritként érkeztünk az olimpiára, ekkor már megvédtük előző évi Világliga-aranyunkat, így zsinórban három tornát nyerve érkeztünk Athénba. A brutálisan kemény csoportot (orosz, szerb, horvát, amerikai ellenfelek) hibátlanul zártuk az élen, a szerbeket 6-4-re, a horvátokat 10-8-ra, az oroszokat 7-6-ra vertük. Az elődöntőben újra az oroszok jöttek, akkor 7-5-tel léptünk át rajtuk, és készülhettünk az álomdöntőre a szerbek ellen. A finálé viszont nem kezdődött álomszerűen, Sapicsék három perc után 3-0-ra vezettek, de Kiss Gergő góljaival kiegyenlítettünk (ehhez az ébresztőhöz azért kellett Szécsi még körülírással sem idézhető káromkodása, amivel számon kérte társai védekezését), majd miután a jugók másodszor is elhúztak, a félidőre 5-5-re alakítottuk az állást. Ez azonban a harmadik negyedre semmivé vált, mert Udovicsics és Sapics révén 7-5-re elhúzott az ellenfél, hogy aztán az utolsó negyedben a lelátókon tomboló több ezer magyar fanatikus üvöltésétől ne csak az uszoda, hanem az Akropolisz is megremegjen. 3-0-ra nyertük az utolsó felvonást, Kiss Gergő egymaga négyet vágott a fináléban, Kemény Dénes pedig újra formaruhában úszhatott. Ha nem láttad, vagy már elfelejtetted, éld át újra:

2005, Világbajnokság, Montreal
Az ezüstkorszak kezdete. Legalábbis visszatekintve. Akkor fel se fogtuk talán, hogy lehet nálunk jobb a világon az előző évek aranyhalmozása után, a csoportunkon úgy mentünk át, mint forró kés a vajon (a horvátokat pl. 10-4-re vertük). Az elődöntőben a görögök már megráncigálták a bajszunkat (7-6), de a döntő volt az igazi csata, az athéni döntő visszavágója. A szerbek végül annyira fenték ránk a fogukat, hogy meg is vertek bennünket szintén 8-7 arányban, bár szinte az utolsó negyed utolsó percéig egál volt az állás.

2007, Világbajnokság, Melbourne
A sors furcsa fintora, hogy ezt a világbajnokságot úgy nyerhettük volna meg, hogy nem is kellett volna hozzá legyőznünk a szerbeket. Az új-zélandiak, a kanadaiak és a románok ellen megnyertük a csoportot, az egyenes kieséses szakaszban a németeket, majd az elődöntőben a spanyolokat egy fokkal nehezebben, de vertük, és bejutottunk a döntőbe. Ott az a horvát csapat volt az ellenfél, amely a túloldalon a legjobb négy között eltakarította az útból a szerbeket, azt hihettük tehát, újra ünnepelhetünk. A horvátoknak viszont a vb-címvédő legyőzése után megjött az étvágyuk és minket is legyőztek hosszabbításban – ekkor már hosszúnak éreztük a korábban „megszokott” aranyérmek hiányát.
Így kaptunk ki:

2008, Olimpia, Peking
Kemény Dénest a szurkolók hiányérzete különösebben nem izgatta, ő mindig az „olimpiára készülünk” jelmondattal zárta le a megelőző évek világversenyeit. Igaza lett. Kilenc nagy világversenyről hétszer érmet hoztunk haza 2004 és 2008 között, például a 2008-as malagai Eb-ről is, amikor is megjelent egy új vetélytárs: friss államalakulatként Montenegró várta kontinensbajnokként az olimpiát. Pekingben velük játszottuk a nyitómeccset, 10-10 lett a vége és biztató jeleket láthattunk. A folytatásban a görögöket, a spanyolokat, az ausztrálokat és a kanadaiakat is legyőzve bejutottunk az elődöntőbe, ahol ismét a montenegróiak jöttek szembe velünk, és a helyzet Sydney-t idézte. Délszláv ellenfél ellen Kemény Dénes ismét zseniálisat húzott: Szécsi helyett csereként beállította a torna előtt a válogatottba ismét behívott Gergely Istvánt, aki büntetőt is védett. Az őrült izgalmak közepette 9-9-ig együtt haladtak a csapatok, majd az addig haloványan teljesítő Kásás egy furcsa figura végén centerből gólt dobott, Varga Dániel bombájával pedig végleg mattot kapott az Európa-bajnok. A másik elődöntőben az Egyesült Államok óriási meglepetésre 10-5-re megverte Szerbiát, így nekünk a döntőben már arra kellett koncentrálnunk, hogy az USA ellen ne bízzuk el magunkat, és ne kerüljön porszem a gépezetbe. Nem került, a finálé is kis híján Sydney-t idézte, bár a 14-10-es eredmény nem is tükrözi hűen a két csapat közötti különbséget. Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán pedig harmadik olimpiai aranyával Gyarmati Dezső és Kárpáti György (na meg még három brit) mellé felzárkózott az olimpiai örökrangsorban.

2010, Európa-bajnokság, Zágráb
Az olimpia utáni 2009-es római vb úgy sikerült, mint a 2001-es fukuokai Sydney után: 5. helyen zártunk. Akár ez jó ómen is lehet a sanghaji vb előtt, de a legjobb jelt a tavalyi zágrábi Eb-n láthattuk. Ugyan érem nélkül, a negyedik helyen végeztünk, de a csoportkörben 2198 nap, azaz hat év után, az athéni döntő óta először legyőztük Szerbiát! Bámulatos meccsen már 7-3-ra is vezettünk, végül 9-6-ra nyertünk, és már ezért az egy találkozóért érdemes volt megtartani az Eb-t. A még mindig csak alakuló magyar válogatott aztán az elődöntőben nem bírt az olaszokkal, a bronzmeccsen pedig a szerbek 10-8-ra visszavágtak nekünk, de ez már részletkérdés. Jeleztük, hogy jó úton vagyunk London felé, és ezt Sanghajban is bizonyíthatjuk. Kínába is győzni megyünk, de elsősorban „olimpiára készülünk”. Ám a mi sportunkban bármi megtörténhet. Főleg velünk.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

15 komment a

Címkék: vízilabda olimpia peking világbajnokság benedek athén sydney kásás kemény dénes biros

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ács Ferenc 2011.07.15. 11:36:52

Császárok? Megint egy öntömjénező, önáltató marhaság. Kit érdekel a vízilabda rajtunk és a délszlávokon kívül? Természetesen a fiúk előtt le a kalappal, kiváló sportemberek, akikről példát vehetne sokszáz magyar sportoló és sokszázezer fiatal, de akkor is. Ideje lenne észrevenni, hogy a sportban (is) elszaladt mellettünk a világ.

15 komment a

Címkék: vízilabda olimpia peking világbajnokság benedek athén sydney kásás kemény dénes biros

Ajánlott bejegyzések:

Kommentek:

mughuzu565 · http://kerdesek.hu 2011.07.15. 16:37:42

Hajcsatok

Archívum

Keresés

Feedek

Egyéb