2011.09.28. 13:25, Írta: HiStory

Mitől mennek tönkre a brazil focisztárok?

Ronaldo, Ronaldinho és Adriano vágósúlyban, Socrates kórházban. Mi folyik Brazíliában?

Elkallódott magyar futballzsenikből sajnos mi sem állunk rosszul (Kocsis Lajos, vagy éppen Törőcsik András neve hallatán mindig nagyot sóhajthatunk), de Brazíliában nem csupán zsenikkel van tele a Copacabana, hanem úgy tűnik, a játékosok szupersztárokká érése után mintha lezüllesztésükről is állami program gondoskodna, holott nyilvánvaló, hogy egyéni problémákról van szó – persze mögöttes okokkal. 

Alighanem szociológiai okai lehetnek annak, hogy számos brazil futballsztár már pályafutása alatt rendre súlyproblémákkal küzd. Brazíliát furcsa kettősség jellemzi: egy nemzetközi felmérés szerint a dél-amerikai országban a világon az egyik legnagyobb a gyorsétterem-rajongók aránya (44 %), miközben a brazilok 80 %-a odafigyel arra, hogy mit, mikor és hogyan eszik (a világátlag 69 %).

Ronaldót madridi korszakában már csapattársai is egyszerűen csak „Dagadt” névvel illették, igaz, nem segítette versenysúlya tartásában rengeteg sérülése, és az emiatt keletkező passzív időszak, valamint a beszedett gyógyszerek (netán doppingszerek?) és hormonkészítmények sem. A Fenomén a Realban azonban még valóban zseniális volt. A 2006-os világbajnokság előtt és alatt szinte mindvégig súlyproblémáiról hallhattunk, de így is bevert hármat a tornán, és 15 góljával minden idők legeredményesebb vb-gólszerzője lett. Innen már valóban lejtő következett, bár csak idén vonult vissza.

Ha fogyókúra-reklám lennénk, most időrendben felcserélnénk a képeket (ilyen volt – ilyen lett), de most álljon itt a rögvalóság:
 

 

 

 

 

 

 

Ronaldinho kapcsán még van remény, hogy egyszer talán még ismét a világ legjobbjai között emlegetik, hiszen 31 évesen újra meghívást kapott a brazil válogatottba, júniusban mesterhármast vágott a Santos ellen a Flamengo színeiben. Pályafutásának mélypontja (Ronaldóhoz hasonlóan) Milánóhoz kötődik, majd ő is hazatért. Ki tudja, vajon lesz-e még egyszer olyan formában, mint egykoron a Barcelona BL-győztes vezéreként?

 

 

 

 

 

A még ma is csak 29 esztendős Adriano, a fenti srácokkal ellentétben csak egy röpke ideig érezhette úgy, hogy ő a világ legjobbja, bár valószínűleg folyamatosan azt gondolja, övé a világ. Az a bizonyos ihletett időszak 2004-2005 volt, amikor 42 meccsen 28 gólt szerzett az Interben, végül a szezon betetőzéseként megnyerte a brazilokkal a Konföderációs Kupát, ráadásul begyűjtötte a torna legjobb játékosának és legjobb góllövőjének járó díjat, az argentinok elleni döntőben pedig két góljával vezette 4-1-es győzelemre övéit. Ezzel úgy tűnik, egy életre elhitte, hogy ő a legnagyobb király, és lejtőre tette magát. Milánóban ő volt az éjszaka császára, ha buli volt, késett az edzésről, márpedig majdnem mindig buli volt. A szüneteket követően fegyelmezetlenül tért vissza Brazíliából, egyes pletykák szerint még az AC Milanban szereplő riválisait is rossz útra vitte. Következett a hazatérő-hadművelet, ami minden brazil számára csak egyet jelent: sok pénzért levezetni. Állomások: Sao Paulo, Flamengo, 5 meccs erejéig a Róma, majd a Corinthians. Adriano jelenleg úgy néz ki, mint egy elzüllött Shaquille O’Neill-hasonmás, mivel legutóbbi sérülését követően rehabilitációja alatt magasról tett kondíciójára, pár napja is arról lehetett hallani, hogy késett az edzésről.  

 
A brazil futballsztárok nagy része rendkívül szegény körülmények között nő fel, talán az éhezést is megtapasztalta némelyikük, ráadásul klasszissá emelkedésük előtt megszokták, hogy olcsón, kevésbé igényesen és egészségesen táplálkoznak, sokat nélkülöznek. Ebből a szempontból például Kaká kevésbé „veszélyeztetett”, hiszen ő rendkívül jómódú családból származik. Akárcsak Socrates, azonban róla is rossz híreket hallani. A nyolcvanas évek elejének varázslója, minden idők egyik legjobbja azok közül, akik soha nem nyertek világbajnokságot, ráadásul elvégezte az orvosi egyetemet, nagyivó és láncdohányos hírében áll, nyáron pedig gyomorvérzéssel szállították kórházba.

Sócrates igazi intellektuális alkat (még ha nem is annyira, mint egykori görög névrokona), játékában is az elegancia és az intellektus dominált:


Ma viszont leginkább egy eltévedt csőlakóra emlékeztet:

Kérdés, ha a klasszisok nem tudnak vigyázni magukra, mi, persze főként a brazilok, tudunk, tudnak-e rájuk?
 

8 komment a

Címkék: brazília labdarúgás

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kúrtafarkú 2011.09.28. 16:48:57

Ejj micsoda csapat volt:
Valdir Peres, Leandro, Oscar, Luisinho, Júnior; Toninho Cerezzo, Falcão, Sócrates, Zico, Serginho, Éder

Pienaar 2011.09.28. 17:59:34

Rendes ember volt ez a Socrates, mikor itt járt Pesten még a 3Kivánságra is szánt időt, valami kiskölykökkel 11-esezett a Népstadionban.
Ezt a pocakcikizést meg a 30-as férfitársadalom nevében kikérem magamnak, az átlagos szervezet már csak ilyen, 30 után elkezd "raktározni" de attól még lehet valaki jó focista.

nem akar az ökörcsorda legelni 2011.09.28. 20:07:56

Ronaldo +10 kilóval is kettőt fordult a real meccseken az ellenfél tizenhatosa környékén és már mehettek is a középkezdéshez a játékosok.
Biztos más lett volna, ha végig tudta volna tartani a top formáját, de szerintem így is zseniális volt még az utolsó években is. Ronaldinhot csak azért szeretet(t)em jobban, mert eszméletlen dolgokra képes a labdával, simán megnyerte volna annak idején a freestyle vb-t is :)

regisztráltnév 2011.09.28. 22:58:23

Mindegyik ZSENIÁLIS játékos. Ronaldo fiatal korában úgy szlalomozott az emberek között mintha bábuk lettek volna, és mindezt hihetetlen sebességgel ( ahogy ma MESSI). Ronaldot nagyon faragták, és térd sérülései miatt a pálya futása se teljes ( bár sokan a feléért is oda adnák fél életüket ) de mikor vissza tért bizonyította hogy a kapu előtt Ő a legjobb, valaha volt egyik legjobb aki a kapu előtt van.

Ronaldinho. Kár hogy elzavarták Etoval együtt a BArcából. Milyen csapat lenne már. MESSI, ETO, RONALDINHO.
Hihetetlen amilyen játék intelligenciája, technikája, kreativitása van neki, és mindez páratlan robbanékonysággal ötvözve. Kevés embernek tapsolt állva Bernabeu közönsége, neki pedig tapsoltak!

Adriano, egy igazi őserő. ( rooney ilyen). Több lett volna benne mint ahogy egykori csapat társában MUTU-ban. Anno a Parmaban ketten nagyon ott voltak a szeren fiatalon.

Zico, Socrates, Platini, Rummenige, Maradonát, van Bastent kiskoromban láttam még jó kis fekete fehér tv-n. Sok zseni volt, de mindig idők egyik legnagyobbja MESSI !

Kard 2011.09.28. 23:14:15

@regisztráltnév: "de mindig idők egyik legnagyobbja MESSI " - amikor őt nézem mindig az jut eszembe milyen szerencsés vagyok, hogy nézhetem. Tényleg minden idők egyik legnagyobb focistája.
Őt még a párom is szereti nézni aki utálja a focit. Ez azért nagy szám :).

micz 2011.09.29. 07:56:54

a beszedett gyógyszerek (netán doppingszerek?)

...azért ezért a mondatrészért a posztolónak kijár egy botosróka!

ibafaipap 2011.09.29. 08:24:13

A brazilok egyszerűen lazák, ilyenek a mindennapi életben is, ha hirtelen rájuk szakad a pénz, akkor meg pláne.

FüziMedve 2011.09.29. 09:35:32

Bár a friss Ronaldo képekről is leginkább egy jóllakott tanácstalan maffiózó néz vissza, de a négy közül a legijesztőbb szerintem egyértelműen Socrates. Ha szembejönne velem az utcán, lehet, hogy egyből a zsebembe nyúlnék egy kis apróért, nagyon illúzióromboló az ábrázata, pedig micsoda fantasztikus brazil tizenegy volt a '82-es! Az utolsó játékos, játszó válogatott, a futball minden szépségével, persze nyilvánvalóan már annak a kornak a bő kezdetén - ha nem a javában -, amikor az ilyen szórakoztató játékkal már nem lehetett a trónra ülni.
süti beállítások módosítása