Mi ér örökös eltiltást?
Dopping és bunda a legfőbb bűnök az élsportban. Ben Jonhson és „ismeretlen” társai.
A hétvége híre, hogy örökös eltiltást kapott egy teniszező, mivel bundázott, és befolyásolta egy mérkőzés végeredményét. Mielőtt megijednénk, nem Djokovicsról, Nadalról, Federerről, vagy éppen Murray-ről van szó, hanem a világranglista 659. helyén álló szerb David Szavicsról. A döntést meghozó Tennis Integrity Unit nevű szervezett bővebb indoklást és információt nem adott ki az ítéletről. Szavicsról annyit tudni, hogy legjobb ranglistahelyezése 363. volt, ám professzionális versenyen soha többé nem indulhat, mellék- – avagy fő-? - büntetésként ráadásul 100 ezer dollárt kell megfizetnie.
Az örökös eltiltás a sportban nem túl gyakori, teniszezők körében hasonló szankcióval bundázás, illetve mérkőzés-befolyásolás miatt eddig mindössze egy sportolót tiltottak el mindörökre.
Mégpedig Daniel Köllerer osztrák játékost, aki a legjobb 50 környékén is járt a férfiak világranglistáján, igaz, 2011-es eltiltása előtt sem volt problémamentes teniszező. Rendszeresen inzultálta ellenfeleit meccs közben, a brazil Júlio Silva rasszizmussal vádolta, állítása szerint az osztrák majomnak nevezte.
Komoly gyanú merült fel korábban egy igazi nagyágyúval, a legjobb öt közé tartozó, Davis-kupa-győztes, többszörös Grand Slam-elődöntős orosz Davigyenkóval szemben is, miszerint manipulálta saját meccsét (azaz szándékosan veszített) Martin Vasallo Arguellóval szemben, hogy ezzel komoly fogadási pénzhez jusson, ám az ATP végül nem büntette meg a játékost. Az eset meglehetősen érdekesen alakult, ugyanis a Davigyenko-Arguello mérkőzés első játszmáját az orosz 6-2-re nyerte egy 2007 augusztusában a lengyelországi Sopotban lejátszott találkozón, majd ezt követően, egy fogadóiroda közlése szerint, hétmillió dollárt tettek fel arra, hogy mégis az argentin nyeri a találkozót – ami meg is történt, mivel Davigyenko lábsérülés miatt feladta a meccset. Hamar megbélyegezték az oroszt, aki hivatalos orvosi papírral védekezett, amelyet az ATP doktora állított ki sérüléséről. Davigyenko a gyanútól depresszióba esett, ám 2008-ban végül tisztázták a vádak alól, ám azóta is keresi a helyét. Jelen állás szerint 34. a világranglistán.
Az örökös eltiltás leghíresebb, egyben talán legkalandosabb áldozata minden idők egyik legnagyobb doppingbotrányának részese, Ben Johnson, az egykori kanadai sprinter. Johnson 1984-ben 100 méteres síkfutásban a los angelesi olimpián bronzérmes lett, 1987-re azonban látványosan megerősödött. A római világbajnokságot 9,83-as világcsúccsal nyerte Carl Lewis előtt, egy évvel később, a szöuli olimpián pedig 9,79-cel diadalmaskodott, sárgálló szemekkel. Győzelme után pár nappal kiderült, anabolikus szteroidot, sztanozololt találtak vizeletében, eredményeit és világcsúcsait visszamenőleg is elvették tőle. 1991-ben visszatért, ám nem jutott ki a tokiói világbajnokságra. A barcelonai olimpián azonban versenyzett, és egészen az elődöntőig jutott. 1993 januárjában tesztoszteronnal bukott meg egy montréali versenyen, emiatt élete végéig eltiltották. A kanadai sportminiszter hazája szégyenének nevezte. 1999-ben a bíróság kimondta, hogy eljárásbeli hibákat követtek el második, örökös eltiltásának kimondásakor. Mindez azt jelentette, hogy 38 évesen ismét versenyezhetett, csak éppen senki nem volt hajlandó futni ellene. Egyszer rajtolt egyedül, az óra ellen, Ontarióban, és 11,0 másodpercet ért el 100 méteren, ám nem sokkal később hidroklorotiazidot találtak szervezetében, amely más doppingszerek elfedésére szolgáló, szintén doppinglistás anyag, így ezzel végleg bevégeztetett pályafutása. Ebben az évben a líbiai diktátor, Moammar Kadaffi futballista fia edzőjének fogadta fel, ám, hogy, hogy nem, a gyermek első mérkőzése után megbukott a doppingvizsgálaton. Alighanem az öreg Bennek még mindig ugrásra készen álltak régről megmaradt dopping-dílerei. Ezt követően Johnsont Rómában kirabolták, ám hiába eredt utána a tetteseknek, nem érte utol őket. 2010-ben kiadta önéletrajzát is, Seoul to Soul (Szöultól a lélekig) címmel. Ebben leírta, hogy előző életében egyiptomi fáraóként élt, Carl Lewis pedig cselszövő gonoszként. A szöuli olimpiát „befejezetlen ügyként” aposztrofálta. Johnson jelenleg Ontario államban él, ideje nagy részét lányával és lányunokájával tölti.
A sprinterek között Johnson „követője” lehet a jamaicai Steve Mullings, akiről idén augusztusban derült ki, hogy ismét doppingolt. A futó 2004-ben tesztoszteron miatt két éves eltiltást kapott, ám 2009-ben Usain Bolt társaként világbajnok lett a berlini világbajnokságon a 4x100-as váltóban. Mullings a júniusi jamaicai vb-válogatón bukott le, így ő is örökös eltiltásra számíthat.
Az örökös eltiltás mellett síkra szállók apostola Mike Powell, aki annak ellenére jelenleg is a férfi távolugrás világcsúcstartója, hogy már 48 éves, lévén 1991-ben ugrott 895 cm-es eredménye azóta is felülmúlhatatlan. Mint arról az Index is értekezett, Powell húsz évvel ezelőtt egy akkor 23 éves világcsúcsot döntött meg, amikor a tokiói világbajnokságon túlugrotta Bob Beamon legendás, a mexikói olimpián elért 890-es repülését. Powell 2007-ben Fair Play-díjat kapott a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől példaértékű pályafutásáért, valamint amiatt, hogy soha nem vetült rá a doppingolásnak még csak a gyanúja sem. Idén Indiában népszerűsítette az atlétikát, és mivel a közelmúltban nyolc indiai atléta is megbukott a doppingvizsgálaton, Powell kijelentette: - Ha valaki doppingszerhez nyúl, örökre el kellene tiltani.
Ha már a doppingszereket nem lehet örökre kizárni a sportból.
Szólj hozzá! a
Címkék: dopping bunda
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.