1997, Európa-bajnokság, Sevilla
Az 1997-es és volt a fordulat éve az Eb-vel. A magyar válogatott korábban hosszú-hosszú évekig nem nyert aranyérmet (1977-ben Jönköpigben lett Európa-bajnok), de a Kiss Gergellyel, Molnár Tamással, Steinmetz Barnabással, Székely Bulcsúval vagy Vári Attilával az érem nélkül zárt atlantai olimpia után felfrissített csapat megtörte az átkot. A mieink az Eb-n két döntetlennel, de veretlenül zárták a csoportot, az elődöntőben az oroszokat is megverték, hogy aztán a modernkori vízilabdázás legképtelenebb eredményével megverjék a döntőben a jugókat is. A 3-2-vel végződő meccs mindhárom magyar gólját Kásás Tamás dobta, valahogy így:

1998, Világbajnokság, Perth
Szinte az Eb-győztes csapattal vágtunk neki az ausztráliai vb-nek, és a válogatott Kemény Dénessel az élen újra megtört egy átkot, egy 16 éveset. Ennyit kellett ugyanis arra várni, hogy ismét vb-döntőben lássuk a válogatottat. A csoportot a jugoszlávok előtt (őket 7-5-re verve) hibátlanul behúztuk, majd a középdöntőben csak az oroszoktól kaptunk ki, de így is megnyertük a hatost és elődöntőt játszhattunk. Ott a meglepetéscsapat ausztrálok nem okoztak nekünk különösebb gondot, nem úgy a döntőben a spanyolok. A fináléban nem tudtunk kifogni az ellenfél korszakos egyéniségű kapusán, Jesus Rollán-on, így a 6-4-es vereséggel be kellett érnünk az ezüsttel.

2000, Olimpia, Sydney
Benedek Tibor ekkor már ott volt a csapatban, holott egy évvel azelőtt nélküle nyert Firenzében újra Eb-t a Kemény-csapat - a csapatkapitánynak az emlékezetes doppingvétség miatt felfüggesztették játékjogát. Sydney-be két Eb-sikerrel a háta mögött esélyesként érkezett a magyar válogatott, de a csoportmeccsek során a harmadik negyedben többször is dadogott a játékunk, és előbb a horvátoktól (7-8), majd a jugóktól (9-10) is kikaptunk. A negyeddöntőben az olaszokat magabiztosan vertük, majd jöttek ismét a jugoszlávok – és az olimpiát valószínűleg itt nyertük meg. Úgy nyertünk 8-7-re, hogy Kemény Dénes lecserélte a magához képest formán kívül védő Kószt, és behozta helyére az akkor még tapasztalatlan Szécsit. Szecska kivédte Vujasinovicsék szemét, mi 1976 után ismét olimpiai döntőbe jutottunk, és ha már ott voltunk, örömjátékkal 13-6-ra vízbe döngöltük az elődöntőben hirtelen halálban győző oroszokat, Benedek négyet vágott, Kiss és Vári pedig felejthetetlen gólokat vágott. Valahogy így: