Meglátja mester, menni fog! – 1. forduló
Magvas gondolataikat már évtizedekkel ezelőtt is ontották magukból a magyar edzők. Állandó sorozatunkban fordulóról fordulóra az NBI-es labdarúgó-bajnokság edzői nyilatkozatait vetjük össze - nevek nélkül.
„Annak is, ki kapja, annak is, ki adja, gömbölyű a labda, mégis hozzátok gurul. Jól kell eltalálni, a léc alá kell vágni, jobb lehet itt bárkinél, ki győzni megtanul!”
Örültek is…
Lehetek őszinte? Többet kaptam a csapatomtól, mint amennyit vártam. A felkészülési mérkőzéseken egyszer sem sikerült megvalósítani azt, amit az első bajnokinkon igen. Az előző napokban mintha nem mindenki értette volna pontosan a taktikai feladatát, most viszont szinte mindenki jól teljesített. Győztünk, nem is akárhol, noha a hasonló idegenbeli meccseken az előző szezonban általában rendre gólt kaptunk. Voltak jó időszakaink, nem éreztem, hogy az Újpest fölénk kerekedett volna. Tudtam, a lilák bármikor gólt szerezhetnek, ezért sajnáltam, hogy nem tudtunk korábban betalálni. Úgy tűnt, semmi sem akar összejönni, a gólvonalról sem voltunk eredményesek, elvégre óriási helyzetben az utolsó védőt találtuk el. A mai futballban ekkora lehetőségeket bűn kihagyni. Mondtam is a kollégáimnak, kikapunk, mert ezt nem lehet büntetlenül csinálni. Szerencsére, végül nem lett igazam...
Kétségtelen, jól kezdődött. A találkozó elején már éreztem, megvan a kellő lendület bennünk, gólokat lőttünk, helyzeteket alakítottunk ki, minden úgy alakult, ahogy elterveztem. Megvolt a kellő dinamika, a játékosok motiváltak voltak, az elmúlt napokban éreztem rajtuk, nagyon várják már a rajtot. Egy edző sosem tehet ilyet, s lám, a fordulást követően a Vasas lőtt is két gyors gólt. Persze akkor sem pánikoltam a kispadnál, inkább csak dühös voltam, és néhány bekiabálással tettem helyre a srácokat.
Tavaly is az volt az egyik erényünk, hogy végig bírtuk az iramot. A sikerhez az is kellett, hogy megfelelően felkészüljünk az ellenfélből, tudtuk ugyanis a Kecskemétről, hogy mer bátran futballozni, ebből kifolyólag belemegy a ki-ki meccsekbe. Ezúttal mi jöttünk ki jobban ebből, és ennek azért is örülök, mert egy nagyon jó csapatot győztünk le. A meccs óriási tanulsága, hogy nem szabad a hajrára hagyni a döntést, különben az örömünnepet könnyen bánat válthatja fel. Ez a találkozó is bizonyította, hogy a lefújásig koncentrálni kell. Örülök, hogy Ádám góllal mutatkozott be, ráadásul tényleg jól illeszkedett a gépezetbe. Elégedett vagyok vele, és persze a többiekkel is, mert ezen a mérkőzésen tényleg nagyot alkottak.
Nagyon jól játszó csapatot győztünk le, biztosra veszem, hogy a Haladás a mezőny első felében végez majd. Az első húsz-huszonöt percben bátortalanok voltunk, a fordulás után azonban feljavultunk, helyzeteket dolgoztunk ki, megérdemelten nyertünk. Én úgy láttam, hogy négyezer ember legalább olyan boldog, mint én. Nagyon fontos volt, hogy győzelemmel kezdjük az élvonalbeli szereplésünket, ez meghatározhatja az egész idényünket. Ebben az osztályban a hibákat azonnal megtorolják az ellenfelek, sőt, az is bebizonyosodott, hogy még többet kell dolgoznunk, hogy elérjük céljainkat. Mi még csak szokjuk, tanuljuk az élvonalat, ám kezdetnek nem volt rossz ez a mérkőzés.
Az elején egyáltalán nem azt nyújtottuk, amit vártam. Felemás mérkőzést láthattunk, vagyis láttam én, egy félidő előnyt adtunk a Honvédnak. Könnyen nehéz helyzetbe kerülhettünk volna, ha a kispestiek nem hagyják ki a helyzeteiket, vagy a kapusunk nem véd bravúrral. Szünet után szerencsére változtatni tudtunk. Felpörögtünk, a srácok sokat tettek a győzelemért, ezért azt gondolom, végül megérdemelten nyertünk.
Igyekeztünk a saját játékunkat nyújtani, és szerencsére, sikerült is. Azt gondolom, remekül alkalmazkodtunk a zalaegerszegiek játékstílusához, támadásban pedig megmutattuk az erősségeinket. A szombati találkozó bizonyította, hogy a széleken, de középen is felettébb erősek vagyunk. Kidolgozott, jól felépített támadásból, valamint kontrából is sikerült gólt szereznünk, ennek pedig nagyon örülök. Seydi későn csatlakozott hozzánk, egyelőre nincs kellő erőállapotban. Már a mérkőzés előtt megbeszéltük, hogy jelzi, amikor úgy gondolja, cserét kér. Korrekt gondolkodását bizonyítja, hogy azonnal jelzett, egyéni „problémáját” tehát a csapat érdekének rendelte alá.
… meg nem is.
Nehéz higgadtan értékelni egy ilyen találkozót... Az a legnagyobb problémánk, hogy az előkészületi mérkőzéseken nem jöttek ki a hiányosságaink. Alaposan „megdolgoztunk” azért, hogy gólt, gólokat kapjunk. Saját magunkat hoztuk nehéz helyzetbe, és ez elfogadhatatlan egy olyan rutinos csapattól, mint a miénk. A szünet után bátrabban futballoztunk, és próbáltunk javítani. A negyedik gól előtt azonban megint nagyot hibáztunk, fedezetlenül hagytuk a diósgyőriek játékosát. A felelősség az enyém, végtére is én vagyok a vezetőedző, sőt a következtetéseket is nekem kell majd levonnom. Három-négy játékosom is rendkívül visszafogott teljesítményt nyújtott, és ezt már nem bírta el az együttesünk. Azt gondoltam, ha már a szünet előtt belenyúlok a csapatba, még kedvezően változhat a helyzetünk…
A Ferencváros korábban már három tétmérkőzést játszott a nyáron, labdarúgói finomabb állapotban vannak, az ellenfél ennyivel előrébb járt nálunk. És azt se felejtsük el, hogy amíg másutt, mondjuk, Brazíliából erősítenek, addig Kaposváron az új játékosok között öt olyan van, aki egy éve még az NBIII-ban futballozott. De ne értsenek félre, ők a mieink, együtt küzdünk a sikerért. Bajnokesélyes csapat, nagyon jó ellenfél ellen értünk el döntetlent. Noha a végeredmény igazságos, a helyzetek alapján az is benne volt a pakliban, hogy megnyerjük a mérkőzést.
Kikapni sehogy sem jó, még egy közönségszórakoztató és izgalmas meccsen sem. Az első percben vezethettünk, az utolsóban egyenlíthettünk volna, arról nem szólva, hogy a csatárunk ziccerben lyukat rúgott. Természetesen bosszús voltam, hiszen fegyelmezetlenségek előzték meg a paksi gólokat. Hol a védők álltak úgy, mint a szobrok, hol hagyták, hogy Bartha László addig cselezgessen, amíg a kapunkba nem lövi a labdát. Ez kérem, megye kettes szint… Igenis megérte az asztalra csapnom, mert a futballisták hozzáállására ezúttal egy rossz szavam sem lehetett. A gond csak az volt, hogy hiába próbáltunk sokat és jól passzolni, az átadások 80 százaléka pontatlan volt. Az, hogy az elmúlt időszakban nem úgy alakulnak a meccsek, ahogy azt reméljük és talán meg is érdemelnénk, kissé feszültté tesz. Kezd megint magas lenni a vérnyomásom, de egy erős ember ezt a helyzetet is megoldja.
Nekem nem tetszett a második félidei játékunk, több okból sem. Tudtuk, hogy fejetlenül nem lehet támadni, ráadásul a hatalmas melegben fásultabbal voltak a játékosaim, de ez csak kifogás lenne részemről, hiszen a forróság az ellenfelet is sújtotta. Igaz ugyanakkor, ha tudok úgy cserélni, ahogy szerettem volna, akkor a győzelmet is megszerezhettük volna. A döntetlen igazságos, de nem vagyok elégedett, mert hatékonyabban is futballozhattunk volna. A mérkőzés elején gólt ajándékoztunk a Kaposvárnak, s időbe telt, mire csapatom átvette az irányítást. A második félidőben hasonló volt a forgatókönyv, kaptunk egy elkerülhető gólt, s megint nagy erőket kellett mozgósítanunk az egyenlítéshez.
Kétségtelenül elmaradt a teljesítményünk a várttól – egyénileg és csapatszinten is. A védekezésben akadtak hibák: elcsúsztunk, nem értünk oda időben. A második félidőben aztán feljavultunk e tekintetben, mégis akkor kaptuk a gólt. Úgy éreztem azonban, kezezés előzte meg a pápai gólt. A játékosaim kicsit hátrébb vették fel a pozíciót, pedig nem ezt kértem tőlük. Később aztán feljebb toltuk a védekezésünket, a hetvenötödik percnél azt éreztem, meglehet a meccs. Biztos, hogy másképpen alakul a forgatókönyv, ha mi találunk be először. Harcolni kell, és többet futni, anélkül nem megy. Ugyanakkor persze muszáj játékban is fejlődni, kétségtelenül több helyzetet kellene egy meccsen kialakítani. Nehéz mérkőzés lesz a győri, valamint a siófoki is. Annak legalább örülök, hogy erővel bírtuk az összecsapást.
Két ellentétes félidőt játszottak a csapatok. Ha az elsőben kihasználjuk a helyzeteinket, a győriek aligha fordítanak a folytatásban. Olyan játékhelyzetekből kaptunk gólokat, amelyeket kevés figyelemmel elkerülhettünk volna. Nem ilyen rajtról álmodtunk, bosszús vagyok, amiért vereséggel kezdtük a szezont. Remélem, mielőbb sikerül rendet tenni a fejekben. Az előző szezonban volt tizenkét játékosom, felmentek a pályára, és úgy-ahogy, de játszottak. Most viszont meg kell küzdeni a csapatba kerülésért, amit, ahogy észrevettem, néhányan nehezen dolgoznak fel.
Sajnos nem úgy kezdtük a meccset, ahogy megbeszéltük. Az általam kért taktikából szinte semmi sem köszönt vissza a pályán, sokan összevissza szaladgáltak, nem volt meg a kellő összhang a csapatrészek között, így a Loki gyorsan vezetéshez jutott. Gyermeteg hibákat követtünk el, az öt gólból hármat hatalmas egyéni rontás előzött meg. Az új légiósok közül többen is pocsékul futballoztak. Sőt, lélektelenül. Ha én újoncként kerülök be egy csapatba, az első bajnokin biztos, hogy megfeszülök a pályán, odateszem magam minden ütközésnél, ha kell, leszaggatom az ellenfélről a mezét. Ezzel ellentétben nálunk többen csak sétálgattak. Ez így borzasztóan kevés.
Sajnálom a játékosaimat, nem úgy nézett ki a mérkőzés, ahogy végül alakult. Úgy érzem, a kezünkben tartottuk a meccset, voltak helyzeteink, sokáig úgy festett, a hazaiak fölé kerekedhetünk. Aztán a kiállítás után a pécsieknek is voltak helyzeteik, és sajnos sikerült gólt találniuk. Megfogadtam, hogy nem foglalkozom a játékvezetőkkel, de be kell vallanom, nem éreztem a megmozdulását olyan súlyosnak. Egyébként már meg volt írva a cserelapja, le akartam hozni a pályáról, mert szerettem volna elkerülni, hogy esetleg kapjon még egy sárgát, és kiállítsák. Sajnos, elkéstünk... Sohasem szeretem elvenni a győzelmet az ellenféltől, ám ezt mondom, egy pontot megérdemeltük volna. Nehezebb szezonunk lesz, mint az előző volt. Néhány labdarúgónak jobb teljesítményt kell nyújtania, mint most tette.
Forrás: Nemzeti Sport
(Nyilatkozatok sorrendben: Pápa-Véber György, DVSC-Kondás Elemér, Paks-Kis Károly, PMFC-Mészáros Ferenc, Győri ETO-Csertői Aurél, DVTK-Benczés Miklós, ZTE-Csank János, Kaposvár-Sisa Tibor, Kecskemét-Tomiszlav Szivics, FTC-Prukner László, Újpest-Mészöly Géza, Bp. Honvéd-Supka Attila, Vasas-Komjáti András, Haladás-Aczél Zoltán)
2 komment a
Címkék: labdarúgás nb1 nyilatkozatok meglátja mester
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csárli hárper 2011.07.18. 12:54:12
ahhaosd2 · http://kerdesek.hu 2011.07.18. 13:18:44
kerdesek.hu